Alapszabály

A Magyar Mesterséges Táplálási Társaság alapszabálya
1. Általános rendelkezések

  1. A Társaság neve: Magyar Mesterséges Táplálási Társaság, rövidítve: MMTT
angolul: Hungarian Society of Enteral and Parenteral Nutrition
németül: Ungarische Gesellschaft für Enterale und Parenterale Ernaehrung
székhelye: Budapest, Tűzoltó u. 7-9.
működési területe: Magyarország
alapítási éve: 1989
  1. A Magyar Mesterséges Táplálási Társaság (továbbiakban: Társaság) jogállása: a Társaság jogi személy.
  2. A Társaság a mesterséges, (klinikai) táplálással, anyagcserével foglalkozó tagok önkéntes társulásán alapuló, a tudományág területén a szakmai -, tudományos munkát koordináló és segítő érdekfeltáró, érdekvédelmi tevékenységet ellátó, a hazai és nemzetközi egészségügyi kapcsolatok fejlesztését elősegítő társaság.
  3. A Társaság tagja az Európai Parenterális és Enterális Táplálás Társaságnak (ESPEN), és tagjainak is lehetővé teszi az európai társaságban való kedvezményes tagságot.
  4. A Társaságnak szekciói és területi szervei is lehetnek. Céljuk a szaktudomány fejlesztése a Társaság felügyelete és irányítása alatt.
  5. A Társaság képviseleti szerve: az Elnökség.
  6. A Társaság működése: Magyarország Alaptörvénye, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény („Civiltörvény.”) és a Közgyűlése által elfogadott Alapszabály szerint működik.
  7. A Társaság politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  8. A Társaság a társasági cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult a Vezetőség döntése alapján, azonban gazdasági tevékenység céljára nem alapítható.
  9. A Társaság vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

2. A Társaság célja és tevékenysége

  1. A Társaság olyan önálló civil szervezet, amelynek célja a mesterséges (enterális és parenterális) táplálással kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek gyors és széleskörű elterjesztése, alkalmazásának népszerűsítése, módszereinek és eredményeinek ismertetése. Ennek megvalósulása érdekében kezdeményezi, előadásokkal és előadókkal támogatja az egészségügyi szakemberek alap-, szak-, és továbbképzését a klinikai táplálás és anyagcsere témakörben.
  2. A Társaság összefogja a mesterséges táplálással foglalkozó szakembereket, rendezvényein szervezi képzésüket és továbbképzésüket, fórumain határozza meg a mesterséges táplálás javallatait, módszereit és hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló eljárásokat.
  3. A Társaság kezdeményezi és támogatja a szakterületéhez kapcsolódó, magas etikai követelményeknek megfelelő kísérleti és klinikai kutatásokat, és azok eredményeit fórumain közreadja.
  4. A Társaság törekszik a határterületek szakértőivel való sokirányú kapcsolat kiépítésére.
  5. A Társaság kezdeményezi és támogatja a szakterületéhez kapcsolódó új és/vagy sajátos feladatoknak megfelelő ad hoc vagy tartós munkacsoportok megalakulását és működését.
  6. Kapcsolatot tart hasonló célú nemzeti és nemzetközi szervezetek társaságaival, szervezi és támogatja tagjainak egyéni és csoportos részvételét nemzetközi rendezvényeken, és fogadja a szakterület iránt érdeklődő külföldi szakembereket. Kiemelt hangsúlyt fektet a klinikai táplálás európai szervezetével (ESPEN) való együttműködésre.
  7. A Társaság a maga egészében, vagy szekciói, illetve tagjai útján tagként részt vesz nemzetközi és nemzeti tudományos szakmai szervezetek munkájában, s ezekben megbízottai útján képviselteti magát.
  8. Ellenőrzi, hogy szekciói és tagjai az e kapcsolatokat érintő jogszabályi és alapszabályi előírásokat betartják-e.
  9. A Társaság a tudományos tapasztalatcserét és szakmai továbbképzést szolgáló nemzetközi és nemzetközi részvételű kongresszusokat, konferenciákat szervez.
  10. Anyagi lehetőségeinek határain belül mindent megtesz tagjai külföldi kongresszusokon, szakmai rendezvényeken való részvételének előmozdítására. Az ilyen kiutazásoknál a résztvevők kiválasztását transzparens módon végzi, továbbá ehhez kapcsolódó döntéseit – a szakma érdekeit messzemenően figyelembe véve – megindokolja és rangsorolja.

3. A Társaság tagjai, tevékenységük, jogaik és kötelezettségeik

  1. A Társaság tagjai nem veszélyeztethetik a Társaság céljának megvalósítását és a Társaság tevékenységét.
  2. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
  3. Tagdíjfizetés határideje: tárgyév március 31.-e illetve az új belépők esetében belépést követő 30 napon belül.
  4. A Társaság tagjai jogosultak a Társaság tevékenységében részt venni az alábbiak szerint:
  5. A Társaság tagjai lehetnek:
  • a/ rendes tagok,
  • b/ tiszteletbeli tagok,
  • c/ pártoló tagok.
  1. Rendes tag lehet a mesterséges táplálás tudományának minden művelője és gyakorlati alkalmazója, aki kötelezi magát a Társaság alapszabályának megtartására, felvételét belépési nyilatkozatban kéri az Elnökségtől és a Társaság tagjai sorába bejegyzik.

A tagsági viszony iránti kérelem elutasítása ellen jogorvoslatért a Vezetőséghez lehet fordulni. A tagfelvételi döntésről a kérelmezőt az Elnökség írásban értesíti.

A rendes tag joga, hogy:

  • a/ a Társaság közgyűlésén tanácskozási, indítványozási, szavazati joggal részt vegyen, tisztviselőt választhat és tisztségre választható, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától;
  • b/ részt vegyen a Társaság szervezeti, szakmai és tudományos életében, az
    állásfoglalások, határozatok kialakításában és végrehajtásában, illetve a Társaság egyéb tevékenységében;
  • c/ részt vegyen a Társaság által rendezett kongresszusokon, konferenciákon, vitákon és más szakmai tudományos rendezvényeken, ezeken előadást tartson vagy egyéb szellemi alkotását bemutassa, véleményét elmondja.
  • d/ a Társaság vezető szervei által meghatározott feltételek szerint igénybe vegye a Társaság szolgáltatásait, anyagi eszközeit, felszereléseit, berendezéseit:
  • a nemzetközi szervezetekben vagy más nemzeti társaságokban létesített tagságához,
  • tisztség viseléséhez, illetve az e szervezetekkel, társaságokkal, egyesületekkel való kapcsolat tartásához,
  • a külföldi tudományos konferenciákra, kongresszusokra, szakmai tanulmányutakra való kiküldetéséhez,
  • kezdeményezései, javaslatai megvalósításához;
  • a szakterületét érintő egyéb, a Társaság működését segítő, a tudományág fejlődését szolgáló tevékenységéhez a szolgáltatás jellegétől függően ingyenesen, kedvezményesen vagy térítés ellenében;
  • e/ a Társaság testületeinek és tisztségviselőinek hibás döntései, határozatai, téves állásfoglalásai ellen szavát felemelje, illetékes fórumokon a helyes döntések, állásfoglalások megszületésében aktívan tevékenykedjen.

A rendes tag kötelezettsége, hogy:

  • a/ a Társaság alapszabályának megfelelően tevékenykedjen, az alapszabályban meghatározott feladatainak eleget tegyen; önként vállalt feladatait a társaság érdekében maradéktalanul, legjobb tudása szerint végrehajtsa;
  • b/ a Társaság testületeinek döntéseit/határozatait végrehajtsa
  • c/ a Társaság vezető testületeinek felkérésére társasági tevékenységéről beszámoljon;
  • d/ a Társaság anyagi (vagyoni) alapjának megteremtésében és annak gyarapításában a társaság vezetősége által meghatározott módon és mértékben közreműködjön;
  • e/ mind az aktív, mind a nyugdíjas rendes tag a részére megállapított tagsági díjat minden év március 31-ig befizesse.

Tiszteletbeli tag lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, aki a mesterséges táplálás tudományában kiemelkedő munkásságot fejt ki, illetve kiemelkedő eredményeket ér el, és megválasztása esetén támogatja a Társaság törekvéseit, a Társaság tagjainak és/vagy tisztségviselőinek nemzetközi kapcsolatait. A tiszteletbeli tagot az Elnökség javaslatára a közgyűlés választhatja meg.
A tiszteletbeli tagok mentesülnek a tagdíjfizetési kötelezettség alól.

A tiszteletbeli tag joga, hogy:

  • a/ a Társaság közgyűlésén tanácskozási és indítványozási joggal részt vegyen szavazati jog nélkül,
  • b/ részt vegyen a Társaság által rendezett kongresszusokon, konferenciákon, vitákon és más szakmai-tudományos rendezvényeken, ezeken előadásokat tartson vagy egyéb szellemi alkotását bemutassa;
  • c/ a Társaság ügyvivő titkára útján folyamatos tájékoztatást nyerjen a Társaság területén folyó munkáról és eseményről.

A tiszteletbeli tag kötelessége, hogy:

  • a/ a Társaság alapszabályában megfogalmazott elvek szerint tevékenykedjék;
  • b/ a társasági tevékenységgel kapcsolatos önként vállalt feladatait maradéktalanul, legjobb tudása szerint végrehajtsa.
  1. A pártoló tagok lehetnek természetes vagy jogi személyek, akik, illetve amelyek a Társaság tudományágának elősegítése céljából anyagi, támogatást kívánnak és tudnak nyújtani, és akiket az Elnökség javaslatára a Vezetőség pártoló tagként a társaság soraiba felvesz.

A pártoló tag joga, hogy:

  • a/ a Társaság közgyűlésén, tanácskozási és indítványozási joggal részt vegyen;
  • b/ a Társaság vezetőségének javaslatot tegyen arra, hogy az általa nyújtott támogatást a Társaság milyen célra használja fel.
  • c/ a Társaság ügyvivő titkára útján folyamatos tájékoztatást nyerjen a Társaság azon területen folyó munkájáról és tevékenységről, amelynek elősegítéséhez a támogatást nyújtja,
  • d/ a pártoló tagdíjat minden év március 31-ig befizeti.

A pártoló tag kötelessége, hogy a Társasággal szemben lojális legyen, vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse.

  1. A Társasági tagság megszűnik,
  •  a tagnak az Elnökséghez benyújtott indokolás nélküli írásos kilépési kérelme alapján az abban foglalt dátummal, illetve amennyiben a kérelemből nem állapítható meg, akkor a kérelem beadása napján szűnik meg.
  • a tagsági jogviszony társaság általi felmondásával
  • ha a Társaság a tagot sorából kizárja: a magyar bíróság a tagot eltiltja a közügyek gyakorlásától vagy jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéli.
  •  a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tag a Társaságból bármikor önként kiléphet, de a már befizetett tagsági díjat nem követelheti vissza.

Tagsági jogviszony Társaság általi felmondására akkor kerül sor, ha a tag többszöri felszólításra sem fizeti be több mint egy éve elmaradt tagdíját.

A tagsági jogviszony felmondása harmincnapos határidővel, írásban történik. A tagsági jogviszony felmondásáról a Vezetőség dönt. Felmondást követően a tag törlésre kerül. Jogorvoslatért írásban a Közgyűléshez lehet fordulni a Vezetőség döntése ellen.

A tagnak jogszabályt, a Társaság alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely Társasági tag vagy szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Többek között kizárásra kerülhet sor, ha a tagot bűncselekmény miatt jogerősen elítélik.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni és el kell juttatni a kizárt tagnak. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

4. A Társaság vezető szervei és vezető tisztségviselői

A társaság vezető szervei:

  1. a közgyűlés,
  2. a vezetőség,
  3. az elnökség.

A Társaság ügyvezető szerve a Vezetőség.

A Társaság állandó bizottsága:

  1. a felügyelőbizottság.

A Társaság eseti bizottsága:

  1. a munkabizottság

A Társaság vezető tisztségviselői, szervei a közgyűlésnek felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

4.1. Közgyűlés

  1. A Közgyűlés a Társaság legfőbb vezető és döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll. Hatásköre minden, a Társaságot érintő kérdésre kiterjed.
  2.  A tagok jogosultak a közgyűlésen részt venni, szavazati jogukat gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
  3. a) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni (=rendes közgyűlés).
    b) A Közgyűlést össze kell hívni:– ha a bíróság elrendeli,– illetve ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt írásban, szabályszerűen kezdeményezi (b), c) = rendkívüli közgyűlés)
    c) A közgyűlést össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
    1) a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
    2) a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
    3) a Társaság céljainak elérése veszélybe került.

A b), c) alpontok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.

  1. A közgyűlést a Vezetőség hívja össze, tárgysorozatának (napirendi pontoknak) meghatározásával.
  2. A közgyűlés helyét, idejét, valamint a javasolt tárgysorozatot tartalmazó meghívót illetőleg hirdetményt az ügyvivő titkár legalább 30 nappal a kitűzött időpont előtt a Társaság honlapján közzéteszi.
  3. A közgyűlés dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály hatáskörébe utal, valamint azokban, amelyekben a döntés jogát magának tartja fenn.
  4. A közgyűlés nem nyilvános. A közgyűlésen a tagokon kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
  5. Közgyűlésre meg lehet hívni tanácskozási joggal az állami, gazdasági, szakmai társadalmi szervezetek képviselőit illetve független szakértőket.

4.1.1. A közgyűlés hatásköre

  1. Megállapítja, illetve módosítja a Társaság Alapszabályát.
  2. Az társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, ha a közgyűlés háromnegyedes többséggel kimondja.
  3. A Vezetőség beszámolója alapján megvitatja a Társaság munkáját, meghatározza a Társaság legfontosabb feladatait a következő közgyűlési időszakra és dönt az általa választott testületek (felügyelőbizottság, választott könyvvizsgáló, vezetőség) megválasztása, visszahívása és díjazásának kérdésében.
  4. Megállapítja az aktív és nyugdíjas rendes tagok, valamint a pártoló tagok tagdíját.
  5. Megválasztja 4 évre szólóan: a Vezetőség 11 tagját, akik vonatkozásában a 3. pontban foglalt kérdésekben is döntési joggal bír.
  6. Elfogadja az előző évi beszámolót, ezen belül az Elnökségnek a társaság vagyoni helyzetéről szóló jelentését, továbbá a Társaság következő évi költségvetését.
  7. Megtárgyalja és dönt az elnöki beszámolóról, mely a Társaság legutóbbi közgyűlése óta folyó tevékenységet bemutató jelentés.
  8. Dönt szekciók, területi szervezetek, állandó és ideiglenes bizottságok létrehozásának kérdésében, és dönt ezek szervezeti szabályozásáról.
  9. Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt.
  10. A jelenlegi és korábbi társasági tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más társasági szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés és
  11. a végelszámoló kijelölése.

4.1.2. A közgyűlés működése

  1. Határozatképes a közgyűlés, ha azon a Társaság szavazásra jogosult tagjainak több mint a fele jelen van. Ha a szabály szerint összehívott közgyűlés határozatképtelen, a következő ülést azonos helyen és napirenddel az eredetileg meghirdetett időpont után fél órával kell megtartani. Ennek az eredeti közgyűlési meghívóban, hirdetményben is szerepelnie kell. Az így összehívott közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a Társaság szavazásra jogosultjainak legalább 25 %-a jelen van. Minden ettől eltérő esetben 30 napos határidővel újabb közgyűlési időpontot kell kijelölni.- A közgyűlés levezető elnöke a Társaság mindenkori Elnöke, akadályoztatása esetén a Társaság ügyvivő titkára. A választási aktus levezető elnöke a Jelölő Bizottság elnöke. A Vezetőség a soron következő választást határozattal készíti elő.-  A közgyűlésen ismertetni kell a meghirdetett napirendi pontokat, és a napirend kiegészítésre irányuló javaslatokat. Napirend kiegészítésre a közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 15 napon belül a tagok és az egyesület szervei a Vezetőségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Vezetőség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Vezetőség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.- A közgyűlésen titkos szavazással kell eldönteni a személyi kérdéseket, valamint azokat a napirendi pontokat, amelyekről a Vezetőség így határozott. Más napirendi pontok esetében nyilvános szavazás történik.- A közgyűlés döntéseit általában a határozatképes közgyűlésen jelenlévő, szavazásra jogosultak egyszerű szótöbbségével hozza meg.- Az alapszabály módosításához, tag kizárásához, a Társaság más társasággal történő egyesülésének vagy feloszlásának kimondásához a határozatképes közgyűlésen jelenlévő, szavazásra jogosultak háromnegyedének egyetértő szavazata szükséges.- A közgyűlésről minden napirendi pontot, szavazásra feltett indítványt és a döntéseket hiánytalanul tartalmazó jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az Elnök és a közgyűlésen megválasztott két tag (a Közgyűlés megnyitástól annak bezárásáig jelenlévő jegyzőkönyv hitelesítő) aláírásával hitelesít. Az ügyvivő titkárnak a jegyzőkönyvet a közgyűlés után legfeljebb 30 nappal és legalább 90 napig a Társaság honlapjára feltéve kell nyilvánosságra hoznia.

    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
    e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

4.2. A Vezetőség

Két közgyűlés közötti időszakban a Társaság működésével kapcsolatos hatásköröket – a közgyűlés hatásköreinek kivételével – a vezetőség gyakorolja.

4.2.1 A vezetőség összetétele

A Társaság vezetősége 11 választott tagból áll. Vezetőségi tagnak az választható, aki a jelölő listán szerepel. Vezetőségi tagnak az jelölhető, akit legalább 5 társasági tag erre a pozícióra javasol és a Társaság rendes tagja legalább 2 éve. A vezetőségi tagokat a közgyűlés titkos szavazással 4 éves időtartamra választja meg.

A vezetőséget úgy kell megválasztani, hogy benne legalább 3 nem orvos végzettségű tag legyen, illetve minden, a Társaság tevékenységi körében érintett szakma képviselve legyen.

4.2.2. A vezetőség feladatköre

1.) A vezetőség saját soraiból megválasztja az Elnökséget: elnök, ügyvivő titkár, tudományos titkár
2.) Határozatot hoz – a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével – a Társaság egészét érintő bármely kérdésben, továbbá intézkedik, és állást foglal a hatáskörébe tartozó ügyekben.
3.) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
4.)  a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
5.) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
6.) a társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
7.) a társaság jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
8.) a közgyűlés összehívása, a tagság és a társaság szerveinek értesítése;
9.) a vezetőség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
10.) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a társasággal kapcsolatos kérdésekre;
11.) a tagság nyilvántartása;
12.) a társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
13.) a társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
14.) a társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.

4.2.3. A Vezetőség működése

  1. A vezetőség szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal tart ülést. Az ülés összehívásáról az Elnökkel egyetértésben a Társaság ügyvivő titkára gondoskodik. A meghívót és a napirenden szereplő előterjesztéseket legalább 15 nappal a kitűzött időpont előtt a vezetőség tagjai részére meg kell küldeni.
  2. A vezetőség ülésére a napirendben érdekelteket tanácskozási joggal meg kell hívni.
  3. A vezetőség határozatképes, ha ülésén legalább 6 vezetőségi tag van jelen.
  4. A vezetőség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén 30 napon belül azonos napirenddel újabb vezetőségi ülést kell összehívni.
  5. A vezetőség bármely tagjának javaslatára a vezetőség nyílt szavazást követő egyszerű szavazattöbbséggel elhatározhatja a titkos szavazást.

4.2.4. A határozathozatal ülés tartása nélkül

  1. A működőképesség fenntartása érdekében határozathozatal ülés tartása nélkül is történhet:
  • az ilyen határozathozatalt a vezetőség a határozat tervezetének a tagok részére elektronikusan történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított nyolc napon belül küldhetik meg szavazatukat a vezetőség részére.
  1. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek a vezetőség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte (több, mint fele) a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
  2. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlést az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
  3. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – a vezetőség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

4.3. Az Elnökség

A vezetőség által megválasztott, operatív irányító testület, a vezetőségi ülések közötti időszakban teljes joggal képviseli a társaságot és dönt az Alapszabályban a vezetőség számára meghatározott jogok szerint.

4.3.1. Az Elnökség összetétele
Az Elnökség 3, a vezetőség tagjai köréből választott tisztségviselőből áll,
–       elnök,
–       ügyvivő titkár,
–       tudományos titkár

A Társaság elnöke és titkárai – legfeljebb két egymást követő – és maximálisan 4 éves ciklusokra választhatók meg.

4.3.2. Az Elnökség feladatköre

1. Az elnökség irányítja és összehangolja a Társaság gyakorlati munkáját (operatív irányító testület).
2. Jóváhagyja a formai és tartalmi feltételeknek megfelelő tagfelvételi kérelmeket.
3. Az elnökség dönt a vezetőség két ülése közötti időszakban – a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések kivételével – a vezetőség hatáskörébe tartozó kérdésekben. Döntéseiről és intézkedéseiről a vezetőség legközelebbi ülésén beszámolni köteles.
4. Engedélyezi a külföldi szakemberek meghívását a Társaság költségén.
5. A társaság céljának megvalósítása érdekében meghatározott feladatra munkabizottságot hozhat létre, illetve felelősöket bíz meg. A munkabizottságok tagjait és vezetőit az elnökség bízza meg és az elnökségnek tartoznak felelőséggel.
6. Elkészíti a Társaság éves munkatervét és pénzügyi tervét (költségvetési terv). Évfordulós beszámolót készít az előző év tevékenységéről és a társaság gazdasági helyzetéről. Ezeket a Vezetőség elé tárja jóváhagyásra.
7. Sürgős esetben dönt kiutazásokról, a kiutazások támogatásáról, a Társaság költségvetésében e célra a Társaság költségvetésében e célra előirányzott keret mértékéig. Erről a következő vezetőségi ülésen tájékoztatja a Vezetőséget.
8. Irányítja a Vezetőség munkáját, segíti és biztosítja a testületi határozatok végrehajtását, felügyeli azok ügyintézését.
9. Vezetőségi vitára előkészíti a más szakmai és társadalmi szervektől érkezett javaslatokat, felkéréseket és azokkal kapcsolatban állást foglal.
10. Tájékoztatást kér a területi szervezetek, szekciók és bizottságok munkájáról.
11. Előterjesztést tesz a társasági emlékéremmel, díjjal való kitüntetésekre.
12. A társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
13. A társaság jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; részvétel a közgyűlésen és válaszadás a társasággal kapcsolatos kérdésekre;
14. A társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; a társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
15. A társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
16. Tagsági jogviszony felmondása,
17. A tagság nyilvántartása,
18. Az Alapszabályban nevesített egyéb feladatokon túlmenően elfogadja és módosítja a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) és az SZMSZ-ben rögzített egyéb szabályzatokat. A Társaság részletes működési rendjét a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

4.3.3. Az Elnökség működése

Az elnökség szükség szerint ülésezik vagy telekonferenciát (telefon, fax, E-mail) tart. Az elnökség ülésének összehívását bármely tagja kezdeményezheti az ügyvivő titkáron át.
Az elnökség határozatképes 2 elnökségi tag jelenlétében. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén 15 napon belül új elnökségi ülést kell összehívni.
Az Elnökség ülései nem nyilvánosak. Az Elnökség ülésén a tagokon kívül a meghívottak és az Alapszabály alapján vagy az Elnökség döntése alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen a társasággal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a társaság tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az Elnökség éves munkaterv alapján végzi feladatát. Szükség szerint, de legalább évente 4 alkalommal ülésezik. Az Elnökséget 7 napon belül össze kell hívni, ha azt az ok és a cél megjelölésével bármely tagja, vagy a Felügyelő Bizottság kéri. Az Elnökség ülésén állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz a Felügyelő Bizottság Elnöke. Eseti részvétellel, tanácskozási joggal az Elnökség üléseire mást is meghívhat a napirendek függvényében. Az Elnökségi ülésre a tagok, a tanácskozási joggal résztvevők és egyéb meghívottak az ülést megelőző 10 nappal írásbeli meghívót kapnak, a tervezett napirendi pontok feltüntetése mellett. Az elnökségi ülésekről készült jegyzőkönyv a tagok számára nyilvánosak.

4.4.  A Társaság vezető tisztségviselői és feladatkörük
Vezető tisztségviselő cselekvőképes, nagykorú személy lehet. 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Továbbá nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  • 4.4.1. A Társaság tisztségviselői:
    1) Elnökség elnöke és tagjai továbbá a vezetőség, mint a társaság vezető tisztségviselői;
    2) Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, mint a társaság tisztségviselői
    A Társaság tisztségviselői megbízatásuk alatt párt, illetve szakszervezeti tisztséget nem viselhetnek.
  • 4.4.2. Megszűnik a tisztségviselői megbízatás
    a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
    b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
    c) visszahívással;
    d) lemondással;
    e) a tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
    f) a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
    g) a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
  • 4.4.3. Visszahívás: A társaság tisztségviselői visszahívhatóak.
    Ha a megválasztott visszahívását  a tagsága 25 %-a  írásban kezdeményezi az ok megjelölésével a társaság Elnökénél, az köteles 90 napon belül a Vezetőség, illetőleg a Közgyűlés elé terjeszteni a visszahívási kezdeményezést.
    A visszahívás tekintetében a megválasztásra vonatkozó szabályok szerint dönt a Vezetőség, illetve a Közgyűlés.

    A tisztségviselő visszahívására kerül sor a választott testülete által, ha a tisztségviselő 

  1. nem tesz eleget a feladatainak, illetve
  2. a választott testület egy éven belüli üléseinek 50 százalékán nincs jelen.
  • 4.4.4 Lemondás:
    A tisztségviselő harminc napos lemondási határidővel, bármikor lemondhat. A lemondás a közgyűléshez benyújtva, írásban történik. Lemondás esetén a tisztséget 30 napon belül az a személy töltheti be, aki legutóbbi választáson legtöbb szavazatot kapta.
    A tisztségviselőt a választott testülete lemondásra is felszólítja, ha magatartása jogszabályt, az Alapszabályt vagy a társasági határozatot sérti illetve a Társaság céljával összeegyezhetetlen. Ha a lemondásra felszólított tag a lemondásnak nem tesz eleget, akkor az ügyet a következő Közgyűlés megtárgyalja.
    Az Elnök lemondása vagy tartós akadályoztatása esetén az ügyvivő titkár gyakorolja teljes jogkörben az elnöki feladatokat a soron következő Vezetőségi ülésig.5. A Társaság elnöke:

    a/ képviseli a Társaságot a hatóságok és más állami szervek, valamint a nemzetkőzi szervezetek előtt, továbbá aláírásával ellátja a szerződéseket, megállapodásokat és megbízásokat.b/ vezeti a közgyűlést, a vezetőség és az elnökség tanácskozásait,c/ dönt és/vagy intézkedik az elnökség két ülése közötti időszakban – bármelyik  titkárral egyetértésben – az elnökség hatáskörébe tartozó, de halaszthatatlan döntést és/vagy intézkedést igénylő ügyekben. Az elnök minden ilyen kérdésről a legközelebbi elnökségi ülésen beszámolni köteles.d/ őrködik a hatályos jogszabályok, különösen a Társaságra vonatkozó rendelkezések és a Társaság alapszabályának szigorú betartása felett,e/ ellenőrzi a Társaság gazdasági helyzetét, és a testületileg elfogadott költségvetés betartását,f/ személyes kapcsolatai révén is erősíti és bővíti a Társaság kapcsolatrendszerét, szakmai tapasztalatával segíti a Társaság tudományos fejlődését. Más tudományos és szakmai szervezetekkel felső szinten tartja a kapcsolatot és kezdeményezi más Társaságokkal való együttműködést.

    g/ munkáltatói jogkört gyakorol a társaság munkavállalója felett.

    6. Az Elnököt akadályoztatása esetén az ügyvivő titkár helyettesíti.

    7. Az ügyvivő titkár
    – előkészíti a közgyűlést és a vezetőségi üléseket,
    – javaslatot tesz a következő évi társasági kongresszus helyszínére és időpontjára,
    – koordinálja a Társaság által rendezett nemzetközi részvételű és hazai rendezvények előkészítését és szervezését,
    – gondozza a Társaság honlapjának ügyvitelét,
    – közgyűlési és vezetőségi ülések jegyzőkönyveinek készítésével az alapszabályban meghatározott módon jár el,
    – kapcsolatot tart a Társaság pénzügyi, számviteli és adótanácsadói feladatokkal megbízott szervezetével,
    – irányítja, ennél fogva felel a Társaság rendezvényeinek sikeres lebonyolításáért, valamint azok kedvező pénzügyi eredményéért.

    8. A tudományos titkár
    – javaslatot tesz az éves kongresszus témájára, az előadók felkérésére,
    – irányítja a beérkezett előadások tudományos elbírálását,
    – javaslatot tesz szakmai tudományos képzések – graduális és posztgraduális képzés, dietetikusok képzése témáira, és összefogja azokat.
    – koordinálja a Társaság által rendezett nemzetközi részvételű és hazai rendezvények tudományos munkáját,
    – irányítja a klinikai táplálás és anyagcsere témakörben szakmai irányelvek kidolgozására, továbbfejlesztésére végzett tevékenység összefogását,
    – feladata eredményes együttműködés kialakítása más tudományos társaságokkal a klinikai táplálás tudomány legújabb          eredményeinek alkalmazásához szükséges hazai szakmai irányelvek kidolgozására és a korszerű táplálásterápia elterjesztésére.

    5. A Felügyelő Bizottság

    5.1 A Felügyelő Bizottság feladata a társasági szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a társasági határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
    5.2 A Felügyelő Bizottság a Közgyűlés által megválasztott elnökből és 2 tagból álló testület. A Felügyelő Bizottsági tagság összeférhetetlen más MMTT tisztség betöltésével.

    5.3 A felügyelő bizottság feladata különösen:

    a) a Közgyűlés, a Vezetőség és az Elnökség határozatai végrehajtásának, a Társasági Alapszabály szerinti működésének ellenőrzése,
    b) A Társaság gazdálkodásának, pénzeszközeinek a könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó szabályok előírásai szerinti kezelésének ellenőrzése, a pénzügyi és statisztikai kimutatások és beszámolók ellenőrzése és ennek eredményéről beszámoló készítése.
    c) A Felügyelő Bizottság első ülésén éves munkatervet készít, szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. Évente beszámol a Közgyűlésnek, indokolt esetben haladéktalanul felhívja az Elnökséget, Vezetőséget az észlelt szabálytalanságok megszűntetésére.
    d) A Felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülések összehívását a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább 8 (nyolc) nappal írásban értesíti.
    e) A Felügyelő bizottság határozatképes, ha a tagjainak többsége jelen van. Amennyiben a Felügyelő Bizottság nem teljes ülést tart, úgy abban az esetben is határozatképes, de szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Határozatképtelenség esetén a megismételt ülést – azonos napirendi pontokkal – legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni. A Felügyelő Bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza meg.
    f) A Felügyelő Bizottság ülései nem nyilvánosak. A Felügyelő Bizottság ülésén a tagokon kívül a meghívottak és az Alapszabály alapján vagy a Felügyelő Bizottság döntése alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

    5.4. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
    a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
    b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

    5.5 Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

    5.6. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

    6. Munkabizottságok

    A Társaság céljának elősegítése és hatékony megvalósulása, munkájának segítése érdekében eseti és önkéntes alapon működő munkabizottságokat működtet, amelyek további szabályait az elnökség hagyja jóvá, a Társaság SZMSZ-ének figyelembevételével.

    A bizottságok vezetőit és tagjait az Elnökség jelöli ki és hívja vissza.
    A bizottságok vezetői folyamatosan tájékoztatják az Elnökséget, esetenként a Vezetőséget és a Közgyűlést végzett munkájukról. A bizottságok munkájukat munkaterv alapján végzik, és részletes működési rendjüket az általuk elkészített ügyrendjük tartalmazza, melyet az Elnökség hagy jóvá.

        7. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok, összeférhetetlenségi szabályok
        A Társaság működése szempontjából vezető tisztségviselő: az Elnökség tagjai és a vezetőség tagjai.
A legfőbb szerv, a vezetőség, valamint a képviseleti szerv, azaz az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy,
aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a legfőbb szerv, illetve a vezetőség és képviseleti szerv elnöke vagy tagja
(ide nem értve a társaság legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli
szolgáltatásokat, és a társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott
cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni
arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [2011. évi CLXXV. törvény].

        Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges
körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

      Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek,
amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

       Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel
eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

      Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az,
akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

              8. A Társaság gazdálkodás

  1. A Társaság vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, és kongresszusi bevételekből képződik.
  2. A Társaság tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – tagdíj fizetésén túl – a Társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  3. A Társaság költségvetését az Elnökség terjeszti a Vezetőség elé és a vezetőség terjeszti a döntésre jogosult közgyűlés elé.
  4. A Társaság éves pénzügyi beszámolóját az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé.
  5. Az éves költségvetési tervben jóváhagyott összegeknek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért, valamint a Társaság ingó és ingatlan vagyonának kezeléséért a Vezetőség felelős.
  6. A Társaság bevételeit, költségeit ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.
  7. A Társaság bankszámlája felett az Elnök jóváhagyásával minden esetben az ügyvivő titkár jogosult rendelkezni a Polgári Törvénykönyv és a számlavezető bankkal kötött szerződés alapján.

          9. A Társaság törvényességi felügyelete

  1. A Társaság működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
  2. Ha a Társaság működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a területileg illetékes bírósághoz fordulhat.

          10. A Társaság megszűnése

  1. Jogutódlással történő megszűnés: Társaság más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Társasággal egyesülhet és csak Társaságokra válhat szét.
  2. A jogutód nélküli megszűnés okai:
    A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a Társaság jogutód nélkül megszűnik, haa) a Társaság megvalósította célját vagy a Társaság céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
    b.) ha feloszlását a Közgyűlés kimondja,
    c.) az arra jogosult szerv feloszlatja, vagy jogutód nélküli megszűnését megállapítja.
    d) a Társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.Megszűnés esetén – a hitelezők kielégítése után – fennmaradó vagyon felhasználásáról, hovafordításáról a Közgyűlés döntésének megfelelően kell eljárni.3 Rendelkezés a fennmaradó vagyonról:a) A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott, a társaság céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az Alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Társaság vagyonáról, vagy ha az Alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.b) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a Társaság törlésével száll át az új jogosultra.
  3. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés eseténa) A társaság jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben a Társaságnak okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – a társaság törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó társasági vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.b) Ha Társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

         8. Záró rendelkezések és hatálybalépés

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény („Civiltörvény”) előírásait kell alkalmazni.

Jelen Alapszabályt a Társaság Közgyűlése 2016. február 18-án fogadta el, s az Alapszabály ettől a naptól hatályos.

Budapest, 2016. február 18.        

Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály 2016. február 18-n napján kelt módosítások alapján hatályos tartalmának.

Partnerek

Menü