A nyelőcső rák a rosszindulatú betegségek között 8. helyen áll gyakoriságát tekintve. A gyomor-bél rendszert érintő daganatok 7 %-a a nyelőcsőben van.

Kérdés: A gyulladásos és tápláltsági paraméterek posztoperatív nyomonkövetésével képesek vagyunk-e kedvezően befolyásolni a nyelőcső reszekáltak gyógyulását?

Módszer: Klinikánkon 21 nyelőcső reszekált sorsát követtük nyomon. Perioperatív ellátásuk protokoll szerint történt. Táplálásuk parentarálisan keverék infúzióval, a 2. naptól pedig jejunálisan oligopeptiddel is történt. Általában a 7. napra értük el az 1300 Kcal értéket enterálisan. A gyulladásos laboratóriumi paraméterek és a klinikai kép szeptikussá válásának gyanújakor Dipeptivennel egészítettük ki terápiánkat. Különös tekintettel figyeltük protein, albumin, CRP, PCT értékeik változását. A PCT érték emelkedése 6 óra, a CRP 36 óra múlva jelezte a szövődmény lehetőségét. A műtét miatt amúgy is alacsony szintre esett összfehérje- és albuminértékek a táplálás ellenére is alacsonyak maradtak, egy esetleges szövődmény még lejjebb csökkentette értéküket.

Eredmények: Szövődménnyel bíró betegek száma 7, két beteg szeptikussá vált.

Értékeik: CRP posztoperatív második nap 264, hetedik nap 0.3 mg/l. PCT a posztoperatív első napon 4.1, a hetedik napon 0.4 ug/l.

Ápolási napok száma: 21.3 (4-63).

Halálozás: 1.

Következtetés: Prevenciótól, helyes életvezetéstől, korai felismerés mellett a szoros pszichoszomatikus betegkövetéstől várhatunk jobb eredményeket. A gyógyító intézménybe kerülés, a megfelelő táplálás már csak utolsó előtti láncszem a betegek megmentésében.

Nem megnyugtató, hogy adataink egyeznek az irodalom közléseivel. Amerikában a fejlett prevenció ellenére a nyelőcső rák előfordulásának és halálozásának növekedését tapasztalták.

Brown LM, Devesa SS, Chow WH: Incidence of Adenocarcinoma of the Esophagus Among White Americans by Sex, Stage, and Age. J Natl Cancer Inst. 2008.16: 1184-1187