Az enterális táplálás alkalmazásának szakmai protokolljaiban megfogalmazott szabályokon túlmenően a táplálás szükségességének alapvető bioetikai kérdései többségében tisztázottak. A klinikai táplálás egyenértékűsége a szakirányú gyógyszeres ill. egyéb terápiával nyilvánvaló, és a gyógyszeres kezelés sikerének az alapját is jelenti a megfelelően kivitelezett tápanyagbevitel.

Munkánkban három év beteganyagának bemutatásán keresztül térünk ki az osztályunkon alkalmazott enterális táplálásterápia különböző módszereire. Rendeszeresen alaklmazzuk a vékonyszondás nasogastrikus és nasojenjunális táplálást, és a kórház társosztályaival és a mesterséges táplálási team ajánlásával végzünk PEG tápcsőre behelyezést. Számos alkalommal észlelünk alig javítható előrehaladott alultápláltságot betegeink esetében, amikor ellenjavallat hiányában a táplálás megkezdésének elodázása jelenthet etikai problémát. Más esetben Speciális kérdéskört jelent a végstádiumú daganatos betegek táplálásának indikációja, illetve a szupportív táplálás ellenjavallata, és speciális egyedi esetekben a beteg által történő elutasítása.

Az enterális táplálás indikációit, annak időzítését és a kezelés alatt felmerülő etikai kérdéseket, és a döntési algoritmus nehézségeit taglaljuk.