A “nutraceuticals” a táplálkozás és táplálás (nutrition) során használt élelmiszerek és a gyógyhatásal rendelkező (pharmaceuticals) készítmények elnevezéséből született szókombináció, melynek pontos definíciója nincs, és rájuk vonatkozóan az egyes országokban eltérő forgalmazási szabályozás van érvényben.

Hazánkban leginkább táplálékkikegészítőkként említett termékek mind megjelenésükben, mind hatóanyagtartalmukban és minőségükben jelentősen eltérnek a gyógyszerektől és egymástól is. Míg a gyógyszerek esetében alapvető elvárás a konstans minőség és a standardizáltság, a táplálékkiegészítők esetében erre nem fordítanak kellő figyelmet. Ezért az egyes (azonosnak deklarált) termékek között, de még az azonos termék különböző gyártási tételei között is kimutatható hatóanyag ill. tartalmi eltérés. A szerző bemutatja e termékcsoport sokféleségét, sorra veszi a gyógyszerektől való eltérés főbb jellemzőit és elemzi a táplálékkiegészítők használatának előnyeit és kockázatait. Példákon keresztül áttekinti hogy a gyártói szabadság révén mennyire eltérő felhasználás és adagolás jelenik meg a csomagolásokon. Így az utóbbi években nagyon felkapott omega-3 zsírsavakat tartalmazó készítmények formai vizsgálata is mutatja, hogy mind az eikozapentaénsav, mind a dokozahexaénsav tartalom akár tízszeres eltérést (1 kapszula EPA-tartalma 46 és 460 mg, DHA-tartalma pedig 53 és 380 mg között mozog) is mutathat az egyes omega-3 olaj tartalmú termékeknél, továbbá az ár ill. a hatóanyagtartalom között semmi összefüggés nincs. Felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi szakemberek fokozot felelősséget vállalnak, ha a lakosságnak/betegeknek termékek közötti különbség tétele nélkül javasolnak táplálékkiegészítőket. A klnikai tápláláson lévő betegek esetében a táplálékkiegészítők szedésére oda kell figyelni, ellenkező esetben a relatív mikronutriens-tuladagolás többet árthat a betegnek, mint amennyit használ.