Az „Állásfoglalás és módszertani ajánlás” a Magyar Orvos (A magyar orvosi kamara hivatalos lapja) 2002 októberi számban (X. évfolyam,10 sz.46.o.) ismételten megjelent.
Megjelenése alkalmával Dr. Harsányi László, az MMTT elnöke a Társaság nevében azt az alábbi kommentárral egészítette ki:
A Magyar Mesterséges Táplálási Társaság 1996-ban hívta össze azt az interdiszciplináris konszenzus-konferenciát, ami ajánlásokat fogadott el az aktív táplálkozásra részlegesen vagy teljesen képtelen betegek mesterséges táplálásával kapcsolatosan. A konferencia állásfoglalását 24 szakmai szervezet képviselői egyhangúan fogadták el, s ez 1997-ben szinte valamennyi magyar orvosszakmai folyóiratban megjelent, sőt amerikai szakfolyóirat is közölte.
A MMTT sajnálattal állapítja meg, hogy mintegy öt évvel a szakmai etalonnak tekinthető dokumentum megfogalmazása után sincs áttörés a kérdésben. Noha a szaktudás és a megfelelő termékkínálat hazánkban is teljes körű, elsősorban megoldatlan finanszírozási okokra visszavezethetően Magyarországon a mesterséges táplálás gyakorlata átlagos szinvonalát tekintve elmarad a szükségestől. A több szakma képviselői által az elmúlt években többször, ismételten írásban is megfogalmazott felvetésekre a finanszirozó vagy nem reagált, vagy a problémakörrel foglalkozó szakmai rendezvényeken résztvevő képviselőik által közvetített ígéreteit nem teljesítette (Ld. legutóbb: MOTESZ Interdiszciplináris Fórum a mesterséges táplálásról 2002.04.12.).
Megállapítható ugyanakkor, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére egyes szakemberek személyes szakmai érdeklődése illetve több tápszer-/gyógyszergyártó és forgalmazó cégnek olykor üzleti érdeket is háttérbe szorító támogatási gyakorlata következtében egy-két szakterület illetve centrum a nemzetközi élvonalba emelkedett: pl. a pancreasbetegek mesterséges táplálása ill. a fej-nyaksebészeti perioperatív táplálásterápia említhető itt. A legnagyobb elmaradás pedig jelenleg valószínűleg a fekvőbeteg- intézményi táplálás terápia koncepcionális kezelésében (ld. ún. táplálási team-ek hiánya) illetve az ún. otthoni mesterséges táplálásban (“home-nutrition”) van. Ez annál érthetetlenebb, mert mindkét terület fejlesztése jelentős költségmegtakarítást eredményezne.
A MMTT figyelemreméltónak és jelzésértékűnek tartja, hogy hazánkban is megszületett az első olyan jogerős bírósági ítélet, mely a mesterséges táplálást életmentő beavatkozásnak minősítette és annak elmaradását súlyos elmarasztalással szankcionálta. A hasonló esetek elkerülhetőek.
A MMTT továbbra is fenntartja a módszertani ajánlásban megfogalmazott véleményt. Mivel a finanszírozási kérdésekre ráhatással továbbra sem rendelkezik, a szakmai előrelépés érdekében a MMTT mást tenni nem tud, minthogy a szakmai ajánlásokat továbbfejleszti. Ennek érdekében az Európai Mesterséges Táplálási Társaság (ESPEN) ajánlása alapján megkezdtük a szerv- és betegségspecifikus szakmai ajánlások megfogalmazását és megjelentetését (ezek egyébként az Európai Közösségben ellátási standardot jelentenek). Az ajánlások megjelenése folyamatosan várható.
2002 szeptember
Magyar Mesterséges Táplálási Társaság
